Mentális egészség

Pánikrohamok: mik azok, miért fordulnak elő és hogyan kezeljük őket

Képzeljük el a következő forgatókönyvet: Minden normálisnak tűnik, aztán hirtelen rádöbbensz. A szíved száguld, mintha ki akarna törni a mellkasodból. A tenyered remeg, a légzésed pedig felszínes és gyors. Lenyűgöző félelmet érez, mintha valami szörnyűség készülne történni, bár nincs nyilvánvaló oka. Üdvözöljük a pánikrohamok világában. A pánikrohamok olyanok, mint az érzelmi viharok, amelyek a semmiből törhetnek rád, és sebezhetőnek érzed magad. Ezek a félelem és szorongás intenzív rohamait jelentik, amelyek egyenesen ijesztőek lehetnek, és gyakran szívrohamot vagy életveszélyes eseményt utánzó fizikai érzések kísérik. Ezek az epizódok nem ritkák, sőt, világszerte emberek milliói tapasztalják meg őket.

Ebben a cikkben elvisszük Önt egy utazásra a pánikrohamok zavarba ejtő birodalmába. Megvizsgáljuk, hogy mik ezek, miért fordulnak elő, és hogyan befolyásolhatják az életedet. Azonban nem kell aggódnia, mert olyan stratégiákat is ismertetünk, amelyek segítenek leküzdeni ezeket a problémákat és visszanyerni az irányítást. Akár olyan valaki vagy, aki saját bőrén tapasztalta a pánikrohamokat, akár ismersz valakit, aki átélte őket, vagy egyszerűen csak próbálod jobban megérteni ezt a rejtélyes jelenséget.

A leggyakoribb tünetek

A pánikroham általában hirtelen, figyelmeztetés nélkül kezdődik. Bármikor lecsaphat - amikor autót vezetsz, a bevásárlóközpontban vagy egy üzleti megbeszélés kellős közepén, vagy amikor alszol. Előfordulhat alkalmanként, de előfordulhat gyakran is. Sokféle változata is van, de a tünetek általában perceken belül tetőznek. Elmúlásuk után fáradtnak és kimerültnek érezheti magát. Általában az alábbi jelek vagy tünetek valamelyikével járnak:

• Szívverés - Képzeld el a szívverésedet úgy, mint a dobok könyörtelen dobolását, amelynek ritmusa gyorsabb, mint azt valaha is gondoltad volna. A pánikroham egyik jellemző tünete a szapora szívverés. Nem ritka, hogy pánikroham alatt felgyorsul a szívverése, amitől úgy érzi, hogy a mellkasa szétrobbanhat. Ez ijesztő érzés, de a pánikrohamot átélőkre jellemző.
• Légzési nehézség - Képzelje el, hogy egy vékony szívószálon keresztül lélegzik. Minden lélegzetvétel sekélyesnek és elégtelennek tűnik, ezért levegő után kapkod. A légszomj egy másik gyakori tünet a pánikroham során. Olyan, mintha a világ oxigénkészlete hirtelen megfogyatkozott volna, ami tovább fokozza a tehetetlenség érzését.
• Túlzott izzadás - A tenyere nedves lesz, és a homlokán hideg verejték tör ki. A mértéktelen izzadás, különösen a tenyérben és a hónaljban, tipikus reakció a pánikrohamot kísérő szorongásrohamokra. A tested "harcolj vagy menekülj" reakciója teljes lendületben van, és az izzadás az egyik módja annak, hogy felkészülj a cselekvésre, még akkor is, ha nincs valódi fenyegetés.
• Bizonytalan lábak és a leesés érzése - Érezte már úgy, hogy annyira szédült, hogy a talaj a lába alatt bizonytalannak tűnt? A szédülés vagy a szédülés egy másik tünet, amely miatt pánikroham alatt a valóságtól elszakadtnak érezheti magát.
• Túlzott érzések - A pánikroham megzavarhatja a testedet, és különféle fizikai érzéseket okozhat. A mellkasi fájdalom például gyakori tünet, amely szívrohamot utánozhat. Nem meglepő, hogy sokan a sürgősségi osztályon kötnek ki abban a hitben, hogy életveszélyes helyzettel állnak szemben.
• Megbénító félelem - Talán a legzavaróbb tünet mind közül maga az elsöprő félelem. A pánikroham során a közelgő katasztrófa intenzív, irracionális érzése elboríthatja Önt. Ez az érzelmi aspektus ugyanolyan bénító lehet, mint a fizikai tünetek, ha nem még inkább.
• Az irányítás elvesztése - Az irányítás elvesztésének érzése bénító lehet. A pánikrohamok hatására gyakran úgy érzi, hogy egy láthatatlan erőnek van kiszolgáltatva, és képtelen visszanyerni az irányítást saját teste és elméje felett.

Ezek a tünetek együttesen a szorongás hurrikánját hozzák létre. A cikk során azonban nemcsak e tünetek okait tárjuk fel, hanem olyan stratégiákat is felfedünk, amelyek segítségével visszanyerheti nyugalmát, és megtanulhatja, hogy nagyobb ellenálló képességgel vészelje át a pánikrohamok viharát.

Mi okozza őket valójában?

A szakértők nem tudják pontosan, hogy egyes emberek miért tapasztalnak pánikrohamot vagy miért alakul ki pánikbetegség. Az Ön agya és idegrendszere kulcsszerepet játszik abban, hogyan érzékeli és kezeli a félelmet és a szorongást. A tudósok úgy vélik, hogy ezen állapotok oka az amygdala - az agy félelmet és más érzelmeket feldolgozó része - működési zavara lehet. Úgy vélik továbbá, hogy a gamma-aminovajsav (GABA), a kortizol és a szerotonin kémiai egyensúlyának felborulása is nagy szerepet játszhat. A pánikbetegség kockázata megnő, ha van:

• Családi előzmények: A szorongásos zavarok, beleértve a pánikrohamokat is, gyakran előfordulnak a családban. Kialakulásuk kockázata 40%-kal nő, ha az elsőfokú rokonok (biológiai testvérek, gyermekek vagy szülők) egyike szenved a zavarban.
• Mentális betegségek: a szorongásos zavarokban, depresszióban vagy más mentális betegségekben szenvedő emberek sokkal hajlamosabbak a pánikrohamra.
• Kellemetlen gyermekkori élmények: ide elsősorban az 1 és 17 éves kor között történt negatív élmények tartoznak. Ezek az élmények általában traumatikus események. Ezek az élmények hozzájárulhatnak a pánikrohamokhoz és a pánikbetegséghez.

Gyakran nincs konkrét kiváltó ok. A fóbiában szenvedő emberek azonban tapasztalhatnak fóbiával kapcsolatos kiváltó okokat, amelyek rohamokhoz vezetnek. Például egy tripanofóbiában (intenzív félelem a tűktől) szenvedő személy akkor tapasztalhatja meg, ha orvosi vizsgálatra vért vesznek tőle. Egyeseknél gyakran már a félelem is elég ahhoz, hogy pánikrohamot váltson ki.

Pánikrohamokkal kapcsolatos fenyegetések

A pánikrohamok nem korlátozódnak a közvetlen, intenzív epizódokra. Rövid és hosszú távon is negatív hatással lehetnek a fizikai egészségre. Ebben a részben azt vizsgáljuk meg, hogy a pánikrohamok milyen módon befolyásolhatják az Ön fizikai jólétét.

A kimerültségi tényező a pánikrohamok egyik legközvetlenebb fizikai következménye. Az érzelmi felfordulás és a fizikai megterhelés, amely ezeket az epizódokat kíséri, teljesen kimerítheti Önt. Olyan, mintha percek alatt lefutnál egy mentális és fizikai maratont. A gyakori rohamok krónikus fáradtsághoz vezethetnek, ami zavarja a mindennapi életét és az általános életminőségét.

A pánikrohamokkal járó szorongás és félelem megzavarhatja az alvást. Sokan, akik átélik őket, arról számolnak be, hogy nehezen alszanak el vagy nem tudnak elaludni. Ez az alvászavar hozzájárulhat a szorongás körforgásához, mivel a pihentető alvás hiánya hajlamosabbá teheti Önt a pánikrohamok ismétlődésére.

A rohamok fizikai tünetei, különösen a szapora szívverés és a mellkasi fájdalom, kellemetlenek lehetnek. Bár önmagukban általában nem károsak a szívre, az általuk kiváltott félelem és szorongás idővel megterhelheti a szív- és érrendszerét. A stressz és a szorongás közismerten hozzájárul a szívproblémák kialakulásához, ezért a szív egészségének védelme érdekében fontos, hogy foglalkozzon a pánikrohamokkal.

Ha már meglévő egészségügyi problémái vannak, a pánikroham megnehezítheti a helyzetet. Az asztmás emberek esetében például a pánikroham alatti tüneteket súlyosbíthatja a felszínes légzés. Hasonlóképpen ronthatják a gyomor-bélrendszeri problémákat, migrént és más krónikus egészségügyi problémákat okozhatnak.

Hogyan kezelheti őket jobban

Paul Salkovskis professzor, a Bath-i Egyetem klinikai pszichológia és alkalmazott tudományok professzora szerint fontos, hogy ne a pánikrohamoktól való félelem irányítson. Leírja a folyamatot: "A pánikroham mindig elmúlik, és a tünetek nem annak a jelei, hogy valami veszélyes dolog történik" - mondja. "Mondd el magadnak, hogy a tüneteket, amelyeket tapasztalsz, a szorongás okozza". Ne keressünk figyelemelterelést, mondja. "Lépjen túl a rohamon. Próbálkozzon tovább különböző dolgokkal. Ha lehet, próbáljon meg addig a helyzetben maradni, amíg a szorongás elmúlik. Nézzen szembe a félelmével. Ha nem menekülsz el előle, akkor van esélyed, hogy kiderítsd és meggyőzd magad, hogy semmi sem fog történni. Amikor a szorongás kezd alábbhagyni, kezdjen el a környezetére koncentrálni, és folytassa azt, amit korábban csinált. Ha rövid, hirtelen pánikrohamod van, hasznos lehet, ha van veled valaki, aki megnyugtat, hogy el fog múlni, és a tünetek miatt nem kell aggódnod."

Ha pánikroham alatt gyorsan lélegzik, a légzőgyakorlatok enyhíthetik az egyéb tüneteket. Próbálja ki ezt:

1. Lélegezzen az orrán keresztül olyan lassan, mélyen és finoman, amennyire csak lehet.
2. Lassan, mélyen és finoman lélegezzen ki a szájon keresztül.
3. Néhányan úgy találják, hogy segít, ha minden egyes be- és kilégzésnél 1-5-ig számolnak.
4. Csukd be a szemed és koncentrálj a légzésre

A pánikrohamok és a pánikbetegség kezelését segítő gyógyszerek közé tartoznak például az antidepresszánsok. Egyesek csökkenthetik a gyakoriságot vagy a súlyosságot. Az egészségügyi szolgáltatók felírhatnak szerotonin újrafelvétel-gátlókat vagy szerotonin-noradrenalin újrafelvétel-gátlókat. Orvosa szorongásoldó gyógyszereket is felírhat. Leggyakrabban benzodiazepineket írnak fel kezelésre és megelőzésre. Ezek segítenek a szorongáson, de fennáll a függőség kialakulásának lehetősége, ezért fontos, hogy óvatosan szedje őket.

1.5              A megelőzés módszerei

Meg kell próbálnia kideríteni, hogy milyen konkrét stressz okozhatja a tünetek súlyosbodását. Fontos, hogy ne korlátozza a mozgását és a napi tevékenységeit. Próbálja ki a következőket is:

• Gyakorolja a légzőgyakorlatokat minden nap, hogy segítsen megelőzni a pánikrohamokat, és enyhítse azokat, ha mégis bekövetkeznek.
• Tornázzon rendszeresen, különösen aerobicot, hogy segítsen kezelni a stressz-szintet, oldja a feszültséget, javítsa a hangulatát és növelje az önbizalmát.
• Rendszeresen étkezzen, hogy stabilizálja vércukorszintjét.
• Kerülje a koffeint, az alkoholt és a dohányzást - ezek az anyagok súlyosbíthatják a pánikrohamot.
• Próbálja ki a kognitív viselkedésterápiát (CBT) az ezeket kiváltó negatív gondolatok azonosítása és megváltoztatása érdekében.

Ne feledje, hogy az Ön útját számtalan más ember osztja meg, akik ugyanabban a helyzetben vannak, vagy akiknek segítettek ezek a tanácsok. A pánikroham sokak számára rejtély, de mint minden rejtélynek, ennek is van megoldása. Nem határozzák meg Önt, és nem irányítják a jövőjét. Türelemmel, gyakorlással és azok támogatásával, akik törődnek veled, képes vagy arra, hogy

Források:

https://www.nhsinform.scot/healthy-living/mental-wellbeing/anxiety-and-panic/how-to-deal-with-panic-attacks

https://www.mind.org.uk/information-support/types-of-mental-health-problems/anxiety-and-panic-attacks/self-care/

https://my.clevelandclinic.org/health/diseases/4451-panic-attack-panic-disorder

https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/panic-attacks/symptoms-causes/syc-20376021

Szorongás - tünetek: normális vagy lehet okod az aggodalomra?

A rohanó világban, amelyben élünk, nem meglepő, hogy a szorongás sok ember mindenütt jelenlévő társává vált. Mindannyian tapasztaltuk már életünk során egyszer azt az ismerős gyomorgörcsöt vagy szapora szívverést, amely egy stresszes helyzetet kísér. Világszerte emberek milliói számára azonban a szorongás messze túlmutat az alkalmi nyugtalanságon. Állandó küzdelemmé válik, amely kihat a mindennapi életükre, és megfosztja őket a megérdemelt békétől és örömtől.

Ebben a blogbejegyzésben egy olyan utazásra indulunk, amely során kibogozzuk a szorongás összetettségét, és elmélyedünk a tüneteinek sokrétűségében. Akár Ön olyan valaki, aki szorongással küzd, akár egyszerűen csak mélyebb megértést keres erről az elterjedt mentális egészségi állapotról, ez a felfedezés célja, hogy fényt derítsen a szorongás gyakran félreértett világára. Emellett kitérünk a normális, egészséges szorongás és a szorongásos zavarok tartós, nyomasztó jellege közötti különbségre is. A szorongás, a tünetek megvilágításával és a megküzdési stratégiákról szóló betekintést nyújtva célunk, hogy a támogatás jelzőfénye legyünk mindazok számára, akik a szorongás viharos vizein navigálnak.

Mi a szorongás?

A szorongás természeténél fogva több, mint egy múló érzelem; ez egy összetett válasz, amely számtalan módon megnyilvánulhat. A szorongás tüneteinek spektruma széles és változatos, az aggodalom finom suttogásától a pánik elsöprő szorításáig terjed. Ezeknek a tüneteknek a megértése kulcsfontosságú lépés ahhoz, hogy empátiát és támogatást nyújtsunk azoknak, akiknek ezzel a mindennapi küzdelemmel kell szembenézniük.

A szorongás nem válogat; minden korú, hátterű és élethelyzetű embert érinthet. Fontos azonban emlékezni arra, hogy a remény és a gyógyulás elérhető azok számára, akik keresik.

A szorongás természetes emberi érzelem, amelyet a nyugtalanság, az aggodalom, a félelem vagy a rettegés érzése jellemez. Ez normális válasz a stresszre vagy a vélt fenyegetésekre, és bizonyos helyzetekben hasznos lehet, mert felkészít bennünket a cselekvésre és a veszélytől való védekezésre. Ha például egy fontos vizsga vagy állásinterjú előtt szorongunk, az motiválhat minket a megfelelő felkészülésre.

A szorongás azonban akkor válik problémává, amikor túlzott, elhúzódó vagy a helyzetnek nem megfelelő mértékűvé válik, és jelentős szorongáshoz és a mindennapi életben bekövetkező károsodáshoz vezet. Ha a szorongás eléri ezt a szintet, akkor szorongásos zavarnak minősíthető.

Szorongás - tünetek

A szorongás és a szorongásos zavarok mindenkinél nagyon egyéni módon jelentkezhetnek. Vannak azonban bizonyos tünetek, amelyek, ha többször és hosszabb időn keresztül jelentkeznek, szorongásra utalnak.

Természetesen, ha egy nehéz nap után fáradtnak és ingerlékenynek érzi magát, nem kell elkeserednie. Az olyan napok után, amikor a magánéletben vagy a munkahelyén nagyobb stresszt tapasztal, ez a szervezet normális reakciója.

A szorongás leggyakrabban megfigyelhető tünetei a következők:

• Túlzott aggodalom
• Nyugtalanság
• Fáradtság
• Ingerlékenység
• Izomfeszültség
• Alvászavarok
• Szédülő szívverés (szívdobogás)
• Izzadás
• Hányinger vagy gyomorpanaszok
• Légszomj
• Szédülés vagy szédülés
• Pánikroham
• Kerülő magatartás
• Koncentrációs nehézségek
• Túlzott gondolkodás

Milyen szorongásos zavarok léteznek?

Általában többféle szorongásos rendellenességet diagnosztizálnak, amelyek mindegyikét a túlzott szorongás és a kapcsolódó tünetek sajátos mintái jellemzik. A leggyakoribb szorongásos zavarok közé tartoznak:

Generalizált szorongásos zavar (GAD)

A GAD egy gyakori és krónikus szorongásos zavar, amelyet az élet különböző aspektusai miatti túlzott és ellenőrizhetetlen aggodalom és szorongás jellemez. A GAD-ben szenvedő emberek gyakran nehezen tudják kontrollálni félelmeiket, és a helyzetek vagy problémák széles skálája miatt szoronghatnak, beleértve az egészséget, a munkát, a családot, a pénzügyeket és a mindennapi feladatokat. Az aggodalom általában aránytalan a helyzet által jelentett tényleges veszélyhez képest, és hosszabb ideig, általában hat hónapig vagy annál hosszabb ideig tart.

A generalizált szorongásos zavar fő jellemzői: túlzott aggodalom, nyugtalanság és ingerlékenység, izomfeszültség, fáradtság, koncentrációs nehézségek és alvászavarok.

Fontos megjegyezni, hogy a GAD akkor kerül diagnosztizálásra, ha ezek a tünetek hosszabb ideig fennállnak, és jelentős nehézséget vagy károsodást okoznak a mindennapi életben. A túlzott aggodalom és szorongás nem magyarázható vagy tulajdonítható könnyen más betegségnek, szerhasználatnak vagy más mentális zavarnak.

Az általános szorongásos zavar bárkit érinthet, és gyakran más mentális zavarokkal, például depresszióval vagy más szorongásos zavarokkal egyidejűleg jelentkezik.

Szociális szorongásos zavar (szociális fóbia)

A szociális szorongásos zavar, más néven szociális fóbia, olyan szorongásos zavar, amelyet a társas helyzetektől vagy előadásoktól való intenzív és tartós félelem jellemez, amelyekben a személy úgy véli, hogy mások ellenőrizhetik vagy megítélhetik őt. Túlmutat a félénkség vagy idegesség normális érzésén, amelyet sokan tapasztalnak társas helyzetekben.

A szociális szorongásos zavarban szenvedő emberek mélyen aggódnak amiatt, hogy mások megszégyenítik, megalázzák vagy negatívan értékelik őket. Ennek eredményeként hajlamosak elkerülni a szociális interakciókat vagy a szorongásukat kiváltó helyzeteket. A félelem olyannyira nyomasztó lehet, hogy jelentősen rontja a mindennapi életben való működőképességüket, és hatással van a személyes kapcsolatokra, az oktatásra, a karrierre és az általános jólétre.

A szociális szorongásos zavar fő jellemzői a következők: a társas helyzetektől való félelem, az elkerülő viselkedés, a fizikai tünetek, a negatív önértékelés, az anticipációs szorongás és a mindennapi életre gyakorolt hatás.

A szociális szorongásos zavar gyakran serdülőkorban vagy korai felnőttkorban kezdődik, és ha nem kezelik, krónikus betegséggé válhat.

Pánikbetegség

A pánikbetegség a szorongásos zavarok egy típusa, amelyet visszatérő és váratlan pánikrohamok jellemeznek. A pánikrohamok hirtelen fellépő, intenzív félelemmel és kellemetlen érzéssel járó epizódok, amelyek perceken belül tetőznek. Ezek a rohamok nagyon kellemetlenek lehetnek, és az ember úgy érezheti, hogy elveszíti az irányítást, vagy akár meg is halhat.

A pánikbetegség fő tünetei a következők: pánikrohamok, félelem a jövőbeli rohamoktól, szorongás a következményektől.

A pánikbetegség a késői serdülőkorban vagy a korai felnőttkorban kezdődhet, és jelentős hatással lehet az egyén életére, ha nem kezelik. Lényeges megkülönböztetni a pánikbetegséget az elszigetelt pánikrohamoktól, amelyek bizonyos stresszorok vagy orvosi állapotok következtében jelentkezhetnek.

Agorafóbia

Az agorafóbia a szorongásos rendellenességek egy típusa, amelyet az olyan helyzetektől vagy helyektől való intenzív félelem és kerülés jellemez, amelyekből nehéz lehet elmenekülni, vagy ahonnan nem áll rendelkezésre könnyen elérhető segítség, ha az illetőnél pánik- vagy szorongásos tünetek jelentkeznek. A félelem nem korlátozódik egy adott helyzetre, hanem általában többféle környezetet érint.

Az agorafóbiában szenvedő emberek gyakran kerülik azokat a helyeket vagy helyzeteket, amelyekből a menekülés kihívást jelent számukra, például a zsúfolt helyeket, tömegközlekedési eszközöket, bevásárlóközpontokat, színházakat. Az is előfordulhat, hogy elkerülik az otthonukon kívüli egyedüllétet, illetve az olyan helyzeteket, ahol nem tudnak könnyen eljutni egy "biztonságos" helyre, általában az otthonukba vagy egy megbízható személyhez.

Az agorafóbia fő jellemzői: félelem a nyilvános helyektől, pánikrohamoktól való félelem, a tevékenységek korlátozása.

Az agorafóbia kialakulhat a pánikbetegség szövődményeként, de önmagában is előfordulhat. Nagyon legyengítő lehet, és befolyásolhatja a személy képességét a napi tevékenységekben való részvételre, a kapcsolatok fenntartására és a teljes életvitelre.

Szelektív mutizmus

A szelektív mutizmus egy gyermekkori szorongásos zavar, amelyet az jellemez, hogy a gyermek folyamatosan nem beszél bizonyos társas helyzetekben, amelyekben elvárják, hogy beszéljen, annak ellenére, hogy más helyzetekben képes beszélni. A szelektív mutizmusban szenvedő gyermekek megszokott környezetben, például otthon vagy a közeli családtagokkal jól beszélhetnek és érintkezhetnek, de bizonyos nyilvános helyeken, az iskolában vagy idegenek között hallgatnak vagy csak minimálisan beszélnek.

A szelektív mutizmus fő tünetei a következők: tartós nem beszélés, szociális szorongás, a mindennapi életben való zavarás.

Fontos megjegyezni, hogy a szelektív mutizmus nem a beszéd szándékos megtagadása vagy nyelvi zavar. Ez egy szorongással kapcsolatos állapot, amely bizonyos kontextusokban befolyásolja a kommunikációt. A szelektív mutizmusban szenvedő gyermekek alternatív kommunikációs módokat találhatnak olyan helyzetekben, amikor nem beszélnek, például gesztusok, bólogatás vagy írásbeli kommunikáció révén.

A szelektív mutizmus pontos okát még nem határozták meg, de a kutatók úgy vélik, hogy genetikai, pszichológiai és környezeti tényezők kombinációjával függ össze. A szelektív mutizmus kezelésében kulcsfontosságú a korai beavatkozás, amely segít a gyermeknek a megfelelő kommunikációs készségek kialakításában és a szociális szorongás kezelésében.

Ezek a szorongásos zavarok jelentősen befolyásolhatják az egyén mindennapi életét, kapcsolatait és általános jólétét. A fent felsorolt szorongásos zavarok számos módszerrel kezelhetők. Súlyos és elhúzódó tünetek esetén ajánlott orvosi segítséget kérni. Pszichológus segítségével a kezelés a tünetek enyhítése érdekében kerül beállításra.

Lehetséges a szorongás kezelése gyógyszeres kezelés nélkül?

A szorongásos zavarok súlyosabb állapotban és hosszabb ideig tartó fennállása esetén javasoljuk, hogy orvoshoz forduljon és megfelelő kezelést kapjon.

Vannak azonban olyan táplálékkiegészítők, amelyek pozitívan hatnak a hangulatra és segítenek a belső feszültségek enyhítésében. Ha gyakori stresszhelyzeteket él át, próbálja ki ezeket a táplálékkiegészítőket:

• Ashwagandha: az adaptogén növények csoportjába tartozik, az adaptogén pedig olyan anyag, amely segít a szervezetnek megbirkózni a stresszel. Segít a stressz közvetítőinek, köztük a hősokkfehérjéknek és a kortizolnak a szabályozásában. Egy 2020-ban végzett tanulmány szerint bebizonyosodott, hogy már 240 mg ashwagandha is nagymértékben csökkenti a stresszt. A hatás ebben az esetben két hónapos folyamatos használat után jött létre.
• GABA: javítja az idegrendszer megfelelő működését és segíti az egészséges mentális fejlődést.
• Maca: flavonoidokat tartalmaz, amelyek javítják a hangulatot és csökkentik a szorongást. Egy 2015-ös tanulmány 29 menopauzán áteső nő hangulatát és érzéseit vizsgálta. 12 hét elteltével megerősítést nyert, hogy a maca szedése nagyrészt megszüntette a depresszió tüneteit, és a maca csökkentette a vérnyomást is ezeknél a nőknél.

A szorongás természetes emberi érzelem, amely kihívást jelentő helyzetekben véd minket. Ha azonban a szorongás nyomasztóvá és tartósan fennállóvá válik, szorongásos rendellenességgé alakulhat, amely jelentősen befolyásolja mindennapi életünket és jólétünket.

Ne feledje, hogy a szakember segítségének igénybevétele nem a gyengeség jele; ez egy bátor lépés az irányítás visszaszerzése és a szorongás kezeléséhez szükséges hatékony megküzdési stratégiák megtalálása érdekében. A megfelelő eszközökkel és támogatással lehetséges kezelni az összetett szorongásos problémákat, és elősegíteni egy nagyobb rugalmassággal, békével és örömmel teli életet. Szüntessük meg a mentális egészséget övező megbélyegzést, és teremtsünk együtt egy együttérzőbb és megértőbb világot mindenki érzelmi jólétének érdekében.

Források:

An investigation into the stress-relieving and pharmacological actions of an ashwagandha (Withania somnifera) extract - PMC (nih.gov)

The role of GABA in anxiety disorders - PubMed (nih.gov)

Maca reduces blood pressure and depression, in a pilot study in postmenopausal women - PubMed (nih.gov)

Anxiety disorders - Symptoms and causes - Mayo Clinic

Symptoms - Generalised anxiety disorder in adults - NHS (www.nhs.uk)