A máriatövis és terápiás lehetőségei a májbetegségek esetén

aA máj a szervezet anyagcseréjének kulcsfontosságú szerve (cukor-, zsír- és fehérjeanyagcsere), ezért felelős szervezetünk megfelelő működéséért. A májműködési zavarok megnyilvánulása általában nem specifikus tünetekkel, például fáradtsággal, kimerültséggel, fogyással, étvágytalansággal és hányással jár. Azonban a specifikus tünetek, mint az icterus (a bőr és a szemfehérje sárga elszíneződése), az ascites (szabad folyadék felhalmozódása a hasüregben), az alsó végtagok duzzanata, az encephalopathia, a vérzési zavarok és a portális hipertóniával kapcsolatos tünetek (a máj és a lép megnagyobbodása, bőrjelenségek) orvoshoz viszik a beteget. Ezek a tünetek a májkárosodást okozó betegségek széles körének következményeként jelentkeznek. A leggyakoribb betegségek közé tartozik a vírusos hepatitis, az alkohol okozta betegségek (alkoholos steatosis, alkoholos hepatitis és végstádiumú cirrhosis), a toxikus gyógyszer okozta károsodás (paracetamol), a gombák és ipari mérgek okozta mérgezés, az anyagcsere-betegségek (nem alkoholos steatosis), az autoimmun hepatitis, a májdaganatok, valamint a bakteriális, gombás vagy parazitás betegségek. A kezelés a betegség típusától, a kórokozótól és a betegség stádiumától függ. A szigorú diéta mellett a betegnek gyakran  nem kerülheti el a gyógyszeres kezelést, amelynek elégtelen hatása májátültetéshez vezethet. A konzervatív terápia önmagában gyakran jár mellékhatásokkal, ezért egyre nagyobb teret hódít a fitofarmakonokkal való kezelés, amelyek közül a májbetegségek kezelésében egyértelműen a máriatövisnek van a legsikeresebb hatása.

A máriatövis (Silybum marianum) ősidők óta ismert növény a népi gyógyászatban, köszönhetően a máj, az epehólyag és az epeutak betegségeiben kifejtett pozitív terápiás hatásainak. Ennek a nem feltűnő növénynek az érett termése a rendkívül erős antioxidáns szilimarint, valamint telítetlen zsírsavakat tartalmaz, amelyek segítik a különböző vitaminok és ásványi anyagok felszívódását. A legfontosabb anyag a már említett szilimarin, amely a májvédő hatásukról ismert flavolignánok csoportjába tartozik - védi a hepatocitákat (májsejteket) a károsodástól, segíti a máj megtisztulását a mérgező anyagoktól (gyógyszerek, gyógyszerek, mérgek), ugyanakkor elősegíti a máj regenerálódását.

A máriatövis klinikai potenciálját a májbetegségek kezelésének részeként alkoholos májbetegségben, nem alkoholos zsírmájbetegségben, vírusos májgyulladásban, gyógyszer okozta májkárosodásban és gombamérgezésben szenvedő betegeknél különböző in vitro és in vivo modellekben vizsgálták. Állati modelleken végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a szilimarinnal kezelt, majd a toxinoknak kitett májsejtek nem mutattak nagymértékű károsodást, mint a szilimarinkezelés nélküli sejtek esetében. In vitro vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a szilimarin képes felgyorsítani a sejtek regenerálódását azáltal, hogy elősegíti a DNS-szintézishez szükséges sejtenzimek termelését.  Érdekes módon a szilibinin (a szilimarin egyik összetevője) az egyetlen Európában használt ellenszer, amelyet intravénásan adnak a zöld varangyospenész (Amanita phalloides) által okozott mérgezésre, amely rendkívül mérgező, és fogyasztása általában halálos következményekkel jár a májszövet teljes pusztulása miatt.

A szilimarin fent említett terápiás hatásai mellett laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy ez az anyag a sejtmembránok stabilizálásában is részt vesz, ezáltal védi a sejtet a mérgező anyagok bejutásától, és semlegesíti a szabad gyökök széles körét, valamint gátolja bizonyos daganattípusok (petefészek, méhnyak, prosztata, emlő) növekedését a tumorsejtek ellen irányuló közvetlen citotoxikus hatás révén, és esetleg növeli bizonyos típusú kemoterápiás gyógyszerek (ciszplatin és doxorubicin) hatékonyságát.

A jelenlegi pandémiás időszakban egy 2021 márciusában megjelent tanulmány a szilimarin felhasználását vizsgálta a SARS-CoV-2 vírus szaporodását megszüntetni képes vírusellenes terápiák kifejlesztésében. Az in silico és in vitro vizsgálatok azt mutatták, hogy a szilimarin képes kötődni a SARS-CoV-2-proteáz aktív helyéhez, és ezáltal képes gátolni a vírus életciklusát. Ezek az eredmények a szilimarin potenciális felhasználására utalnak egy természetalapú és biztonságos vírusellenes terápiás stratégia kifejlesztésében a SARS-CoV-2 ellen. Természetesen a fent említett munkában közzétett adatokat in vivo vizsgálatokkal még meg kell erősíteni.

 

 KOSÁRBA>>

Források:

Kim SH, Choo GS, Yoo ES, Woo JS, Lee JH, Han SH, Jung SH, Kim HJ, Jung JY. Silymarin inhibits proliferation of human breast cancer cells via regulation of the MAPK signaling pathway and induction of apoptosis. Oncol Lett. 2021 Jun;21(6):492. doi: 10.3892/ol.2021.12753. Epub 2021 Apr 26. PMID: 33968208; PMCID: PMC8100955.

Abenavoli L, Izzo AA, Milić N, Cicala C, Santini A, Capasso R. Milk thistle (Silybum marianum): A concise overview on its chemistry, pharmacological, and nutraceutical uses in liver diseases. Phytother Res. 2018 Nov;32(11):2202-2213. doi: 10.1002/ptr.6171. Epub 2018 Aug 6. PMID: 30080294.

Sardanelli AM, Isgrò C, Palese LL. SARS-CoV-2 Main Protease Active Site Ligands in the Human Metabolome. Molecules. 2021;26(5):1409. Published 2021 Mar 5. doi:10.3390/molecules26051409

Mudr-martin-klein  

MUDr. Martin Klein 2012-ben végzett a pozsonyi Comenius Egyetem    orvostudományi karán, ahol jelenleg is dolgozik, mint tudományos és pedagógiai munkatárs. Intenzíven foglalkozik az egészéges életmód és táplálkozás problematikájával.

Kérjük, jelentkezzen be újra

Sajnáljuk, de a CSRF token valószínűleg lejárt. A legmagasabb szintű biztonság fenntartása érdekében kérjük, jelentkezzen be újra. Megértését köszönjük.

Köszönjük a megértést.

Bejelentkezés